Egy pár nap itthon

Mivel Zéti közösségi köhögés+náthakórban szenved több, mint egy hete, ezen a héten itthon maradtam vele.
Zéti vicces, minden percben érkezik valami aranyköpés, és most, hogy jobban ráérünk, ezeket le is írom.

A doktorbácsitól kijövet megdícsértem, hogy milyen ügyes volt, mert nem sírt. Erre a válasz:- Igen, ügyes voltam.

Reggeli beszélgetés:

Hogy vagy Zéti?
- Jól vagyok.
- Sokszor felébredtél? (A gyerek kb. 6x felébredt)

- Nem, Apa volt ébren sokat.

Indulás előtt:
- Mi legyen az ebéd ma?
- Betűtésztás (ez a bármilyen leves sok betűvel)

A piacon:

- Mi ez anya?

- Bab. 

- Hát persze!

- Mi ez anya?

- Karfiol.

- Úgyvan.

Fő a megerősítés, hátha elbizonytalanodnék, hogy mit vásárolok.:)

Otthon:

Hazaérünk, előveszem a bilit neki.

-Ma nem pisilek, majd holnap, Anya :)
Míg én főzök, ő egy fedővel kormányozva autósat játszik. Mire megkérdem, hogy milyen autó is ez?
-Szerintem piros Ferrari.
Youtube-on vonatos videókat nézünk. Egy Thomasosra esik a választás, amin idegenek családi képei is láthatók..az egyik képnél Zéti örömködve állapítja meg, hogy "ott van Apa!"..hát talán a szeme hasonlít...
valamiről nem tudok??? :)

Ismét előkerül az új tűzoltóautó.
Anya, megmentelek.- és kihúzza, felemeli a létrát és eloltja a tüzet a hasamnál.:)))