A hason fekvés új korszakába lépett kisfiunknál. Az eddig utált póz, meglehetősen sok erőlködésre kényszerítette Zétényt, akár már egy 10 másodperces fejmegemelésnél is.
Ma estefelé próbált, de nem tudott elaludni, míg végül felvettem, majd hasra tettem: gondoltam ma is gyakorlunk egy pár percet...
Legnagyobb meglepetésünkre egyszer csak alkartámaszba váltott és felnyomta a fejét, mellkasát. Ami pedig pláne nagy öröm volt, az, hogy szinte abba sem akarta hagyni, így volt és nézelődött perceken át...látszólag élvezte az új kilátást.
Végre látszik, hogy van nyaka a kis lefogyottnak. :)
